A konferenciát Réthelyi Miklós miniszter nyitotta meg, bevezetőjében hangsúlyozta a szegények melletti kiállás, segítségnyújtás és a kirekesztés-ellenes gondolkodás fontosságát. A miniszter szerint hazánkban a szegénység által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok az inaktívak, a gyermekes családok és a roma lakosság. A kormányzat többek között ezért is kiemelt prioritásnak tekinti a családok támogatását. Ezt a célt szolgálja a három éves gyes visszaállítása, a családi adóalap kedvezmény bevezetése és a női nyugdíjkorhatár csökkentése. Az állami intézkedések mellett azonban rendkívül fontosak azok a civil, karitatív, egyházi programok, amelyek a rászorulók megsegítésére irányulnak. Az európai évben számos ilyen akció valósult meg, amelyek egy-egy hátrányos helyzetű réteg segítése mellett a közvélemény figyelmét is felhívták a probléma fontosságára. A miniszter reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy ezek a programok a jövőben is folytatódnak és eredményesek lesznek.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottsági Magyarországi Képviseletének vezetője beszédében kiemelte: 84 millió szegény él Európa szerte, azaz a szegénység minden hatodik európai embert közvetlenül érint. A szegénység kockázata a nőknél, gyerekeknél és az időseknél a legnagyobb; hazánkban pedig az emberek 80 százaléka a munkahelyeken sem keres annyit, hogy kikerüljön a szegénység köréből. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Lisszaboni szerződés óta nem történt különösebb előrelépés ezen a téren. A változást talán az EU 2020-as stratégiája jelentheti majd, amelynek öt fő célkitűzéséből három a szegénység elleni küzdelmet szolgálja.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára előadásában az EU magyar elnökségének prioritásairól beszélt. Ezek közül a legfontosabbak: a munkahelyteremtése és gazdasági növekedés; szegénység arányának csökkentése; kelet-európai egység erősítése a kulturális gazdagság megőrzése mellett; felelősségteljes bővítés; valamint az önkéntesség és aktív állampolgárság támogatása. Mindezen témák előterjesztésében és a megoldási javaslatok kidolgozásában jelentős szerepe lesz hazánknak.

A mélyszegénységben élők munkaerő-piaci helyzetéről beszélt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Előadását a magyarországi munkaerő-piacról szóló helyzetkép feltárásával kezdte, amely rámutatott arra, hogy hazánkban az alacsony foglalkoztatottságot a munkanélküliek és inaktívak magas aránya súlyosbítja; az országos helyzetnél azonban a keleti megyékben még lesújtóbb képet láthatunk. A minisztérium az Új Széchenyi-terv Foglalkoztatási Programjával kívánja orvosolni a helyzetet. Ennek fő célkitűzései: a munkaerő-kínálat bővítése, a közvetlen munkahelyteremtés támogatása, a család és munka összeegyeztethetőségének elősegítése pl. a rugalmas foglalkoztatás által, a versenyképes tudás megszerzésének támogatása valamint a komplex munkáltatói programok támogatása.

A TÁRKI Társadalomkutató Intézet vezérigazgatója, Tóth István György az elmúlt két évtized gazdasági és szociális változásainak trendjeiről adott képet a hallgatóságnak. Előadását egy érdekes kutatási összefüggés ismertetésével kezdte, miszerint a GDP és a jóléti kiadások csökkentése egy országban nagyban valószínűsítik a szegénység arányának növekedését, ugyanakkor ugyanezen mutatók növekedése nem eredményezi szükségszerűen a szegénység csökkenését. Mindebből az következik, hogy a kormányzat részéről olyan átfogó társadalompolitikára van szükség, amely jelentős változásokat eredményezhet, és egyre több nyertest és minél kevesebb vesztest ad a társadalomnak. Az elmúlt húsz év szegénységgel kapcsolatok statisztikáinak részletes bemutatásában kiemelte, hogy jelentősen nőtt a legszegényebbek és leggazdagabbak aránya, így a középosztályba tartozók száma lecsökkent. A szegénységben élők között megnőtt a középkorúak és a sokgyermekesek aránya; a romák helyzete pedig még rosszabbra fordult. A szegénység szempontjából konzisztensen magas kockázatúak társadalmi csoportját a falusi, három vagy több gyermekese, az inaktív háztartásfővel bíró, alacsony iskolai végzettségű és cigány társadalmi rétegek adják. Előadásának végén ismertette az adatokból következő legfontosabb teendőket: a mindenkori kormányzatok kiemelt feladata kell, hogy legyen a megelőző társadalompolitikában való gondolkodás, a foglalkoztatás-bővítés, az iskolázottság javítása, életpálya-modellek kidolgozása, hátránycsökkentő komplex programok támogatása, kiegyensúlyozott költségvetés megteremtése és egyfajta kísérletező szociálpolitika alkalmazása.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az Európa 2020 stratégiáról tartott előadást, amely 3 fő célt (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), 5 európai szinten elérendő vállalást és ehhez 7 zászlóshajót nevez meg. Az öt uniós cél tagországi vállalásai az országok sajátosságaihoz igazodnak. A stratégia egyik legfontosabb vállalása, hogy 2020-ig 20 millió fővel kell csökkenteni a szegénységben élők számát az unióban. A szegénység 3 mutatójának, az átlagjövedelem 60%-ánál kevesebből élők; az anyagi nélkülözésben élők és az állandó jövedelem nélküli háztartások arányának csökkenését kívánják elérni uniós és tagállami szinteken egyaránt. Magyarországon a három indikátort együttesen szemlélve azt mondhatjuk, hogy közel 3 millió embert érint a szegénység problémája; a tervek szerint a következő tíz évben 20%-ukat, azaz félmillió főt szeretne kiemelni a kormány a szegénység állapotából. A stratégiai államtitkár szerint ehhez hazánkban egy átfogó foglalkoztatás- és családpolitika megvalósítására lesz szükség a jövőben.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, Balog Zoltán, a gazdasági fejlődés és a társadalmi stabilitás megőrzésének előfeltételeként beszélt a társadalmi felzárkóztatás szükségességéről, amelynek fő célcsoportjai a gyermekes családok, romák és a hátrányos helyzetű településeken élők. A felzárkóztatás prioritásai: a mélyszegénység átörökítésének megállítása, a roma népesség felzárkóztatása valamint a munkanélküliek reintegrációja. E célok megvalósításához pedig a veszélyeztetettek minél fiatalobb korban való elérése, személyes aktivitáson, felelősségen alapuló, komplex programok által szeretne eljutni a kormányzat.

A délután folyamán a résztvevők három szekcióban folytatták a tanácskozást, a gyermekszegénység, romák integrációja és az EU2020 stratégia szegénység elleni pillérének témakörében. A szekciómunka rövid felvezető előadásai után olyan jó gyakorlatok bemutatására került sor, amelyek látható eredményeket értek el valamely rászoruló csoport segítésében.

Az európai évet lezáró konferencia előadásait Latorcai Csaba helyettes államtitkár beszéde zárta, amelyben a 2011. év önkéntességet és aktív állampolgárságot ösztönző célkitűzéseiről beszélt. A zárszó után a Szilvásy Gipsy Folk Band koncertje szórakoztatta a megjelenteket.